Készülődés

Pár nap múlva indulunk,ideje összekészíteni a menetfelszerelést. Tavalyhoz képest a legnagyobb változást a kulacsok lecserélése jelenti. A tartály praktikusabb de elég macerás az újratöltése. Ezt igyekszem kikerülni azzal, hogy ha egy ponton pl csak a fele vagy kicsit több mint a fele fogyott el a bambinak akkor nem babrálok, hogy teljesen feltöltsem hanem inkább viszek vizet a kulacsban. Ha teljesen kiürül úgyis elő kell vakarni az egészet.

A Vaude dzseki tavaly nagyon jól bevállt, így az marad. A lámpákkal gondban voltam a Myo3 a régi ledekkel nem túl hatékony és nehéz is. Az E-lite mint 2. lámpa súlyra jó, viszont a fényereje tényleg csak arra jó, hogy lebotorkáljon az ember vele a buszhoz.

Végül Repi segített ki egy Tikka XP-vel és egy Tikka Plus-al.

Számokban így néz ki a dolog:

zsák: Salomon 570g

dzseki: Vaude 280g

lámpák: 180g

pohár:20g

kaja:200g

fólia,leokoplaszt, síp,kulacs: 220g

telefon,fényképező: 180g

plusz az 1L bambi

összesen 2,65kg

Visszaszámlálás

Nemrég megtartottuk az utolsó hosszú futást az UTMB előtt, itt nálunk a Bükkben.

Pár képkockában megörökítettem az eseményket.

Utolsó hosszú... from Rozsaszin Nyulcipo on Vimeo.

Ráhangolódás

Múlt vasárnap tartottuk az UTMB előtti utolsó hosszú edzést amit ráhangolódós futásként emlegettünk.

Sajnos nem tudott mindenki eljönni. Végül öten indultunk neki a kb 55 km-es bükki körnek.

Lupus, JB, Kovács Laci, Remi és Én. Sajnos Ndurance csak a rajtba tudott kikísérni minket.

Az elején kicsit összekavartam a dolgokat így Imaroval csak egy pillanatra tudtunk összefutni. Sajnálom, nagyon.

Felsőtárkányból indultunk a Barát-rétnek majd Bujdosó-kő. Imaroval a Vörös-kő-forrásnál futottunk össze. Innen kezdődött a kellemes kis emelkedő át a Pes-kő völgybe majd onnan fel az Őr-kő –rétre. Itt Repi visszafordult, hogy délután tudjon még tekerni pár órát…:-) Hát igen az Ironman az Ironman…:-)

A Fátyol-vízesésig jóérzéssel gurultunk és mégjobb érzés volt a hideg forrásvíz. Aztán Istállós-kőnek felfelé érdekes módon elfogytak a turisták. :-) Laci hamar ellépett tőlünk, majd nemsokára JB is. Őt legalább látótávolságban tudtuk tartani Lupussal. Kicsit sáros volt az eleje és itt a Speedcross2 nagyon jól vizsgázott. Még JB joggolt felfelé és néha elkapart addig a Salomon kapaszkodott rendesen és gyalogolva tudtam tartani a tempót. Aztán ahol már nem csúszott JB persze rögtön ellépett. :-)

A köveken végigmenni mint mindig most is na nagyon szép volt. A répáshutai depot nagyon vártunk már. Bár kicsit viccesen éreztük magunkat, hogy még mi  hárman megyünk Franciaországba és elvben nagyon keménynek kell lennünk,elég elnyűttek voltunk. Laci viszont majd kicsattant. No de ez így van rendjén. Külön köszönet érte, hogy mindig megvárt minket.

Innen elvben egy majdnem teljesen leejtős rész következett Felsőtárkányig. No de ez az elvben kifejezés… :-)

A hullámvasutat csak a böglyök és legyek zavarták nagyon…öröm volt leérni Felsőtárkányba.

És öröm volt ilyen jó társasággal futni. Nagyon jól éreztem magam és megkezdődött a tényleges visszaszámlálás…

Innentől már nem lesznek hosszú futások…max két-három órás futások kényelmes tempóban. A Speedrcross2 hosszabb távon is jól vizsgázott az UTMB is lesznek feladatai…;-)

Kicsit rövid és tőmondatos lett ez a beszámoló de egyenlőre nem tudom leírni azokat a gondolatok amik egy hosszú versenyre való felkészülés utolsó állomásaként a fejemben keringenek. Most már javítani a dolgokon nem nagyon tudok, nincs rá idő. Amit eddig csináltam abból kell majd kint boldogulnom…