Matyi megint úton van...megint a Kéken fut... no de ezt már megszokta mindenki és ez így is van jól. ;-) Múlt szombaton itt járt nálunk. Pénteken érkezett Szarvaskőbe majd szombaton várt rá a Bükk átszelése melyhez én is csatlakozhattam.
Kicsit korai volt a kelés így majdnem el is késtem. A reggel ingen csak hűvös idővel fogadott minket.Nem gondoltuk volna, hogy ennyire fogunk fázni reggel.
Aztán az emelkedőn fel a Katonasírokhoz majd onnan a kövekhez...rögtön nem fáztunk. Viszont beszélgettünk nagyon sokat szinte mindenről. Volt itt szó hétköznapi banális dolgokról de meg lettek említve a világ nagy dolgai is. Az Őserdő és Tar-kő után arra a következtetésre jutottunk, hogy jó itt nekünk és megnyugtató érzés komótosan gurulni. Az az érzés maradt meg bennünk Bánkúton és Mályinkán is.
Utána jött egy új kicsit más érzés, már mögöttünk volt a Bükk egy része. No de innen is szép úgyhogy nem lehet semmi baj. Komótosan majdnem észrevehetetlenül gurultunk át Dédestapolcsányon majd a Láz-bérci víztározó mellett. Majd az Upponyi-szorosnál olyan érzésem volt mintha ez lenne a Bükk kapuja. No hát ezen átléptünk. Innen már csak egy kis hullámvasutazás, ami halkan megjegyzem olyan volt mintha soha nem akarna véget érni,Putnokig.
Egy ilyen jó kis nap méltó befejezése a jó vacsora a (remélem nem számít reklámnak) a putnoki Club Havanna-ban...
Örülök, hogy részese lehettem egy nem mindennapi kalandnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése